Az őslakos szervezetek a koncesszió visszavonását követelik. A helyi lakosság elítéli az emberi jogok megsértését és a környezeti károkat.
Az északnyugat-perui Huancabamba tartományban ismét békés tüntetések zajlottak a Río Blanco rézbánya projekt ellen. Az érintett polgári kezdeményezések és helyi közösségek, Yanta és Segunda y Cajas, attól tartanak, hogy a bányavállalat kisajátítja területeiket, és a nyílt bányászat miatt veszélybe kerülnek a hegyi erdők és az andoki mocsarak, az úgynevezett páramosok.
A tüntetést megelőzte egy per, amelyet az őslakos szervezetek szövetsége indított tartományi, regionális és országos szinten az Energiaügyi és Bányászati Minisztérium és a Geológiai, Bányászati és Kohászati Intézet (Ingemmett) ellen. Az Ingemmett 2024 novemberében elutasította a szervezetek azon kérelmét, hogy a kínai Río Blanco Cooper SA, korábban Majaz vállalat bányászati koncesszióit töröljék. A koncessziókat az érintett őslakos közösségekkel való konzultáció nélkül adták ki.
Az Ingemett tagadja, hogy a helyi lakosság jogait közvetlenül csorbították volna a bányászati koncessziók, és ezért nem volt szükség előzetes konzultációra. Raquel Yrigoyen Fajardo, a Nemzetközi Jogi és Társadalmi Intézet ügyvédje azonban ezt cáfolja: „Már a koncessziók puszta odaítélése is sérti az őslakos népek azon jogát, hogy az ILO 169. egyezményével összhangban döntsenek fejlesztési prioritásaikról”.
A közösségek számára a föld elvesztésének veszélye fenyegető. Az 1992-ben, Alberto Fujimori elnök idején elfogadott bányászati törvény lehetővé teszi a koncessziós tulajdonosok számára, hogy kikényszerítsék a közösségi földek kisajátítását. Ez már a projekt kezdete óta elutasításba ütközik: amikor a koncessziókat 2007-ben megadták, a helyi lakosság 97 százaléka ellene szavazott egy népszavazáson.
A bányavállalat a közösségek tájékoztatása nélkül már megkezdte a projekt infrastrukturális intézkedéseit. A Río Blanco Cooper még mindig nem teljesítette azokat a kompenzációs kifizetéseket, amelyeket a szabályozó hatóság 2008-ban az energia- és bányaberuházásokra vonatkozóan kiszabott.
Emellett a Segunda y Cajas közösség polgármestere azzal vádolja a kormányt, hogy megkínozta és megölte a bányaprojektet ellenző közösségi tagokat.
Fidel Torres biológus arra figyelmeztet, hogy a réz külszíni bányászata komoly és tartós hatással lenne a régió környezetére. Ez a vízforrások szennyezésével és egy olyan biológiai élőhely elpusztításával járna, amely endemikus növény- és állatfajoknak ad otthont. Környezetvédelmi szervezetek és intézmények ismételten figyelmeztetnek a páramosok sérülékenységére, amelyek védelme a helyi közösségek számára kiemelt fontosságú. A vízforrások szennyezése a régió élelmezésbiztonságára is hatással lehet. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a fennsíkon eredő négy nagy folyó központi szerepet játszik 150.000 hektárnyi mezőgazdasági terület öntözésében.
A bányaprojekt ellen január 30-án újabb mozgósításra kerül sor Ayabaca tartományban. A közösségek a tiltakozással szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy elutasították a bányászati koncesszió visszavonására irányuló kérelmüket, és követelik a polgári kezdeményezések dekriminalizálását.
Írta: Katharina Busch
Forrás: Amerika21
